Sziasztok drágaságaim! Ma egy olyan témával állok elő, ami talán - sőt biztos vagyok benne -, minden ember fejében megfordult már. Gondolhattatok már a szerelemre, a romantikára, ha másképp nem, akkor úgy, hogy elítélés szintjén. De vajon mért kell elítélni a romantikát? Nem lehet, hogy a romantika mindenhol ott van, még akkor is, ha mi azt nem szeretnénk? Nem lehet, hogy velünk is megtörtént pár romantikus dolog úgy, hogy észre sem vettük? Az emberek az évszázadok során számtalanszor olvashattak romantikus regényeket is, de vajon bele is élték magukat? Hogyan viszonyultak, hogyan igazodtak hozzájuk azaz milyen is volt az attitűdjük? Negatív esetleg pozitív élmények fűznek-e minket az ilyen történetekhez? 
 Az ember, mikor egy horrort vagy egy misztikus regényt olvas, biztos belefut egy-két szerelmi szálba. Meglehet, hogy nem foglalkozik túl sokat vele a könyv, de említi és már az is elég olykor. Elolvasunk 100 és még valahány oldalt és akkor kerül terítékre a romantika témája. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a romantika mindenütt ott van. Egy horror, egy krimi sőt még egy akció könyvben és filmben is, de a filmeket most ne keverjük bele. Ti gondoltátok volna? Na jó, ez egy kicsit abszurd kérdés és azt sem tudom, miért is tegyem fel. 
 Eredetileg arról akartam írni, milyen a kapcsolatom a romantikus könyvekkel - és erről is írok nyilván. Az évek során olvastam regényeket, aminek a főtémája a romantika volt. Jelenleg is olvasok egyet Julie James-től, Az a gyanúm, szerelem c. könyvét. Abban is van romantika, de közben egy kis akció is. Nem akarok spoilerezni, aki akarja olvassa el. :) Ajánlom minden romantikus beállítottságú olvasómnak! Az írónőnek ez a második könyve ebben a sorozatban, érdemes az elsőt is elolvasni. Én nem tudom/tudtam lerakni. Bár a hétvégén igaz nem tudtam olvasni, majd amikor szabadidőm engedi elolvasom én is. Na, de térjünk is vissza az eredeti témához! Ott tartottam, hogy sok ilyen könyvet olvastam és miközben olvastam, mélyen beleéltem magam az aktuális főszereplő bőrébe. Megvan az az adottságom, hogy mikor olvasok valamit, bele is élem magam a történetben, elképzelem, milyenek lehetnek a szereplők stb... Egy szóval, ha egy ilyen könyv kerül a kezembe, elképzelem és beleélem magam ahogy éppen a főszereplő pasi csapja a szelet a kinézett nőnek. Nos, megmondhatom, hogy néha a képességemmel egy olyan helyzetben találom magam, amiből nem szeretnék kiragadni, de valamikor muszáj lesz mivel a könyvnek is vége lesz. 
 Összegezve mit is gondolok az ilyen regényekről? Van olyan kedvem, mikor nem tudok egy ilyen könyvet a kezembe venni, mert éppenséggel más köt le, más téma, de amikor olyan hangulatban vagyok, több száz könyvet is elolvasnék, de hát nem lehet a suli miatt sem és még egyéb okok miatt sem. 

 Hmm... kíváncsi vagyok rátok, ti szoktatok olvasni romantikus könyveket és ha igen, milyeneket és mennyit? :)
Kheyra.

 Sziasztok kedves olvasók! Már megint egy olyan bejegyzés következik, ami a filmekhez kapcsolódik csakhogy most egy kis ajánló féleséget hoztam. Saját magam írtam össze habár meglehet, nem éppen a legjobban kifejezve, de ez majd még kiderül. Összesen 3 darab animációs filmet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amiből 2 egy 'sorozat' része, de ez majd úgyis kiderül - ezeket egybe is írom. Na, akkor bele is kezdenék. 

Így neveld a sárkányodat 1-2

 Remek választás ez egy olyan estére, amin nem tudjátok, mit nézzetek meg. Ha egy könnyű kis animált filmet szeretnétek, akkor az Így neveld a sárkányodat egy tökéletes választás! Leírom azt is, hogy mért. 
 Amikor láttam az első részét, már nagyon vártam a folytatást. Tetszett az a világ, amit elképzeltek az alkotók és az is tetszett, ahogy ábrázolták. Ha belemélyed az ember, akkor már azt sem tudja megmondani, hogy most melyik világban él: egy valóságosba vagy egy kitaláltba, ahol a sárkányok az emberekkel békés kapcsolatban állnak. Persze odáig el kellett jutni. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy a második része is legalább annyira jó lesz, mint az első. Azt gondoltam, hogy mint sok más filmnék, nem tudja majd felülmúlni az elsőt, de aztán kiderült, hogy tévedtem. Elkezdtem nézni és valahogy sajnáltam, hogy vége lett. Annyira jó kis film volt és tényleg voltak benne megható ugyanakkor vicces elemek is - mint például a juhok, őket kifejezetten szerettem ^^. Nagyon megható volt a második rész vége. Egy olyan dolog történt, amit még én sem vártam volna. Jó, persze tudom, hogy csak kitalált világ, kitalált szereplőkkel, de ha az ember szórakoztatónak találja és beleéli magát, még a legképtelenebb dolgok is megoldhatónak bizonyulnak. 
 Szóval, így végezetére szeretném leírni, hogy nekem nagyon tetszett és igazán aranyos kis film. Ha egy esős délutánon bent ragadtok a lakásban, akkor megéri megkeresni a neten ezt a kis filmet és elindítani. Nálam 10-ből 10-es!

Hős6os

 Nos, erre a filmre nem tudok mit mondani. Az alapsztori egy kisgyerek köré épül, akinek a bátyja meghal miközben próbál megmenteni egy doktort. 
 A kisfiú zseniális ötlete, ami szerint egy gondolattal is lehet irányítani egy kis szerkentyűt, na az totál lehetetlen, de persze ez teszi érdekessé a történéseket. A képen is szereplő fehér alak eredetileg ilyen magán orvos akar lenni, vagy nem is tudom már, hogy hívták őt. A gyógyítás a főterülete, de a kis srác felturbózza azt és mindenféle karate mozdulatot képes megcsinálni. Ebben a filmben is vannak vicces jelenetek és meghatók is, de itt véleményem szerint inkább a cselekményre összpontosít, ami nem is baj. A sárkányos filmmel ellentétben ez egy valós helyszínen játszódik több nem valós elemmel. Nagyon sok vicces jelenet van a Hős6ossal, amik személyes kedvenceim is. 
 Ha egy aranyos animált filmet akartok megnézni, ahol egy fehér és felfújható figura az egyik főszereplő, akkor ne röstelljetek rákeresni erre a filmre! Megéri igazán a fáradozást!

Puszi és jó filmezést,
Kheyra.

 Sziasztok! Tegnap óta gondolkodok arról, hogy milyen témáról kéne írnom. Vajon írjak azokról, akik mindent kipakolnak? Azokról, akik leszólják a másikat csak azért, mert nem úgy öltözködik, mint ahogy azt a legújabb divat megkívánja? Vagy esetleg a divatrockerekről, akik egyik napról a másikra elfelejtik, kik is voltak? Akik egyik nap még nagy 1D rajongók a másik napon meg ki nem állhatják őket és elkezdenek BVB-t hallgatni? Nem, azt hiszem ennek az ideje, ez a téma már annyira elcsépelt - legalábbis ezen a blogon biztosan. Úgyhogy gondoltam leírom, mit érzek a régi és mit érzek az új filmekkel kapcsolatban. 

 Akadnak olyanok biztosan, akik szerint a régi filmek ideje már régen lejárt és hogy itt az ideje az újabb típusú filmeknek. Hogy az újak sokkal jobbak a régieknél, mert hogy jobb a felvétel minősége vagy éppen fiatalabb, jóképűbb pasik játszanak benne főszerepet. De kérdem én, belegondoltatok már abba, hogy már a legtöbb film felejthető? Hogy sosem fogják 10-20 évvel később emlegetni? Jó, persze nem lehet tudni, de a legtöbbnek még normális témája sincs. Annyira sok dolgot akarnak megvalósítani, de oly keveset sikerül úgy összehozni, hogy aztán az egy-két év múlva is nagy durranás legyen. Vagy nem így van? Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mikor láttam például a Percy Jackson filmet mikor megnéztem azt gondoltam, mennyire jól összehozták. Hogy milyen jó stb... Aztán jöttek a folytatások, amik miatt inkább hagytam is az egészet. Na és mi volt a gond? Még én sem tudom, de én nem tudnám ezt a filmet úgy emlegetni mintha egy istenkirály film lenne. 
 Vegyük a régi filmeket. Kevés olyan akadt köztük, amiknek a témája a misztikusba sorolható. Persze biztos voltak, de én nem nagyon tudok róluk. Sokkal inkább vígjátékokat, akciófilmeket forgattak stb... Maradtak a realitás talaján, nem szálltak el. Élvezhető filmek is voltak, mint például a Rendőrakadémia. Évekkel később is mindenki tudja, mi az és nem létezik olyan ember, aki nem hallotta volna Sylvester Stallone nevét vagy a Tango és Cash-t. De vajon mért van az, hogy mostanában a rendezők kifogytak az ötletekből? 
 Az emberek megnéznek egy filmet, amiről azt gondolják, hogy hú, biztos nagyon szuper lesz, mert az ismertető is elég ütősre sikeredett majd amikor a mozikban megnézik azt a filmet, akkor már megváltozik a véleményük. Mért van ez? Most mért hódítanak a "hamvasképű" vámpírok? 10 filmből 6 mért foglalkozik ilyen témával? Jó, lehet köztük is olyan, ami egész elviselhető, de akkor is. 

 Nektek mi a véleményetek erről a témáról? 
Kheyra.

Vannak hibák, amiket soha nem vall be az ember. Csak azokat vallja be, amelyek beismerése semmibe se kerül. Persze a hamis alázatosság hangján.
Albert Camus

 Sziasztok drágaságok! A mai nap nem is tudom, miért állítok elő egy ilyen témával. Nem is tudom, miért pont erről írok hiszen mindenki tudja, hogy egy ember sem tökéletes. Mindenkinek vannak hibái, amit egyesek képtelenek vagy csak simán nem akarják bevallani még maguknak sem, hogy mik azok a dolgok, tulajdonságok, amiken javíthatnának. Ez egyeseknek szemetszúr mások meg nem is törődnek velük. Akadnak olyanok is, akik nem akarják észrevenni mások hibáit holott lehet, hogy ha szembesítenék a másikat vele talán megpróbálna megjavulni. Én az utóbbi csoporthoz tartozom, meg is mondom, hogy miért. 
 Már harmadik éve ismerek egy lányt, egy évfolyamtársamat és barátomnak vallom őt. Van, hogy beszélgetünk, de akad, hogy csak én hallgatom azt amit mondani szeretne és ő észre sem veszi a másikat. Ha magamról, az én problémáimról beszélnék persze csak úgy, mint barát a barátnak és nem sajnáltatás szintjén, akkor azt elengedi a füle mellett. Én ilyenkor úgy érzem, hogy semmibe vesz, hogy egyáltalán nem érdeklem őt csakis azért van velem, hogy ne legyen egyedül. Ez frusztrálni szokott néha, de mára már úgy-ahogy de el tudom viselni. Emlékszek még a régi időkre, a kilencedikes és a tizedikes évekre. Akkor még nem igen vettem észre rajta, hogy olyan lenne, mint amilyen most. Lehet, hogy egy nyár alatt megváltozhatna ennyire egy ember? Még nagyon is emlékszek rá, hogy vígasztaltam, ha rossz napja volt, próbáltam felvidítani. Vajon neki ez egyáltalán nem számít? 
 És ezt nem csak én vettem észre hanem már mások is. Egy másik barátnőm is megemlítette nekem s ő valami olyasmit mondott, hogy csak akkor vagyunk jó neki, ha a többi barátnői valahol máshol kalandoznak. Hogy csak unaloműzés céljából akar velünk lenni, csakis azért keres fel. Elgondolkodtam ezen és tényleg igaznak gondolom ezt is, de képtelen vagyok neki mondani, hogy csak akkor álljon szóba velem/velünk, ha nem csak unaloműzőnek használ. Hogy ez mért lehet? Talán a közös élmények teszik amikor még minden másképp volt. Talán mert jobban kedvelem őt, mint ő engem (valószínűleg). Az évek múlásával megszoktam és megszerettem őt, mint barátot. 
 Nagy nehezen talán rá fogok jönni, hogyan kezeljem helyénvalóan őt. Ha érettségi után felvesznek arra az egyetemre amire menni is szeretnék, akkor talán kiderül, hogy ki is az igazi barátom. Hogy kik azok, akikben igazán megbízhatok és kik azok, akik évek után sem fognak keresni - és én sem őket. 

 U.I.: A feljebb beillesztett idézettel teljesen egyet tudok érteni. Nem tudom, de valahogy ideillőnek találtam, azért másoltam pont azt be. 
Kheyra.

 Sziasztok drágaságaim! Nem igazán tudtam eldönteni, hogy milyen témával kéne előállnom ma, ezért is döntöttem úgy, hogy a változatosság kedvéért elkezdek egy ilyen kis tanácsadás szerűséget, ami tulajdonképpen arról fog szólni, hogy a feltörekvő bloggerináknak tanácsokat adok, hogy mivel tehetnék egyedibbé és szebbé a lapjaikat. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nyugodtan kérhettek tanácsot a design-t illetően is! Ha akarjátok, akkor ajánlok egy-két dolgot, változtatni valót lapotokra persze csak akkor, ha hozzászólásban vagy chat-ben kéritek! Na de akkor bele is kezdenék az összekapart kis listámba, amin tulajdonképpen szerintem hasznos infók vannak. :)

1. Kezdetek avagy mik azok a kérdések, amiket még a regisztrálás előtt és rögtön utána kell eldöntened!

 Amióta GP-s tag vagyok mindig meggyűlt a bajom a cím és a témaválasztásnál. Fontos, hogy legalább legyen róla elgondolásunk legalább, hogy miről szeretnénk írni vagy egyáltalán milyen témájú oldalt szeretnénk létrehozni és lehetőleg ne fulladjon ki már az első pár hónapban. Ha blogot szeretnél szerkeszteni, akkor gondosan tervezd meg a kinézeted, lehetőleg a blogod neve ne legyen túlbonyolítva csillagokkal, kötőjelekkel és hasonló karakterekkel. Olyan nevet válassz, amit nem unsz meg. Ha már regisztráltál, akkor ügyelned kell arra, hogy minél egyedibb legyen blogod. Ezt saját css kóddal érheted el vagy egy átírttal, de persze még számtalan más apró kis trükk van, amivel felspékelheted lapodat. 

2. Hogyan növelheted látogatottságod...

 Felmerült már benned az a kérdés, hogy hogyan növelhetnéd a látogatottságod, de még nem tudtad elérni, hogy egy nap akár egy látogató 6x is visszatérjen? Akkor nem kell túl sok dolgot csinálnod. Kérhetsz cseréket más oldalaktól vagy éppen a bejegyzéseidre oda kell figyelni. Rendszeresen frissíts és hébe-hóba rakj fel olyan témákat is, amikről véleményt is tudsz írni. Nem muszáj, de készíthetsz külön menüt is saját magadról - ennek is több fajtája van, pl. címszavakat is megadhatsz magadról vagy mondatokban is fogalmazhatsz. Lehetőleg bejegyzéseidben ne legyen minden második szó valami káromkodás. Persze lehet benne több is, de ne csak arról szóljon egy cikked, hogy elszidsz mindent és mindenkit. Látogatóiddal légy türelmes és mindig kedvesen válaszolj nekik hiszen ők azok, akik életedről olvasnak. Nyújts nekik is valamit és magadnak is azzal, hogy nem csak egy témáról írsz. Ha blogot vezetsz fontos a sokszínűség (és most nem azokra a blogokra gondolok, ahol kritikákat olvashatsz vagy hasonlók).

3. Utálkozók elviselése - vajon szükséges?

 Nem tudom, kinél milyen gyakran vagy mennyi utálkozó kritikát kapsz/kaptok. Én jelenleg nem kaptam, de hát ki tudja. Lehet, hogy a kritizáló hozzászólásokból is tanulsz úgyhogy ne nézd le azokat, akiknek nem tetszel. Nem mindenkinek ugyanaz a véleménye rólad és mindezek mellett ezektől a véleményektől csakis jobb lehetsz, mert tudod, hogy miben kéne javulnod, mit kéne javítanod neked. Mindig tanul az ember elvégre, nekem ez a tapasztalatom. 

 Most kb. ennyi jutott eszembe, de ha még lenne tipped, miben segíthetnék, akkor csak szólj és megpróbálom összeszedni gondolataimat. :)
 Kheyra.