A zaj a fejemben szinte egy szűnni nem kívánó morajlás, ami hajt engem előre. Hajt előre, hogy olyanokat tegyek, ami éppen eszembe jut. Hogy ki vagyok én? Hát, nem más, mint egy 17 éves, beteges rock rajongó, aki képes egy memoárt is megvenni csak azért, mert tetszett egy részlet a könyvből, ami nem mellesleg Steven Tyler-ről szól, egy olyan memoár szerűség. Mit keresek én itt? Erre igazán egyszerű a valász: szeretném szennyezni a légkört mivel szerintem még nincs elég blog ezen az internetnek csúfolt baromságon. Ja igen, káromkodások a későbbiekben is előfordulhatnak szóval a lapot csak saját felelősségre olvasd el! Miért pont most? Na, ez egy igazán jó kérdés. Te tudod a választ (mert én nem)? Ha többet meg szeretnél tudni errő a beteges, őrült, ésmégmittudjamén milyen lányról, akkor áldozd fel szabadidőd egy részét és ismerd meg ezt a beteges lányt, akit Kheyra-nak csúfolnak. 

 Néha azon töprengek, vajon milyen lenne egy külön világban élni ahol a pénz nem számítana, csak buli lenne, fanta meg haverok. Most komolyan: nem csábító ez a gondolat? Semmi probléma nem lenne. Semmi. Haverjaink mindig velünk lennének és kitartanának mellettünk jóban és rosszban is egyaránt. Nos, egy kis fejfájástól tartva leírom ide, hogy mennyire szeretem én az olyan elmélkedéseket, mikor csak leülök/lefekszek, de nem alszok csak becsukott szemmel hagyom, hogy a gondolatok elárasszák kobakomat. Próbáljátok ki, higgyétek el, jót fog tenni! ;)

ROCK & ÉN

 A rock és én már egy ideje nagyon jó barátságot ápolunk. Együtt vágunk bele egy napba, együtt sétálunk, együtt játszadozunk és együtt kergetjük a madarakat. Na jó, nem... Térjünk rá a lényegre. A rock már egész kicsi korom óta jelen van az életemben és habár régen erre nem jöttem volna rá, de leginkább ez a fajta zene jön be nekem leginkább. Ha ezt hallgatom, szállok a zenével és belecsöppenek egy világba, amiben az énekes egy egészen újfajta terápiát javasol: hallgass rockot és az életed nem fut zátonyra. Na szóval, ha már itt vagyunk, azt is elmondanám, hogy van egy banda, amit már nagyon rég óta hallgatok és amit már nagyon rég óta szeretek. Ez nem más, mint a Bon Jovi. Nem ismered? Akkor érdemes lenne rákeresned! ;) Mit jelentenek a számaik nekem? Az életet - és most nem viccelek! Jöhet bármi, én akkor is fogom őket hallgatni, ha márm indennek vége és már nincs kiút. Egyszóval, tűzön-vízen keresztül képes lennék elmenni. Ha kell a végsőkig kitartok véleményem, zenei ízlésem miatt, ez nálam nem kérdéses, nem is volt és nem is lesz. 

Ha kalapács vagy, mindent szögnek látsz. 
Ha énekes, minden dalnak tűnik.

Az élet rövid. Rúgd fel a szabályokat, bocsáss meg gyorsan, csókolj lassan, szeress igazán, nevess féktelenül, és sose sajnálj olyat megtenni, ami megmosolyogtat. Életünk értékét nem mérlegen mérik, és a vágyaknak sincs slágerlistája. Azt kívánom, hogy amikor a szíved zabolátlan lángjai kialszanak és parázs lesz belőlük, arra ébredj, hogy a legjobb barátodat vetted el.

KÖNYVEK, IDÉZETEK ÉS MINDEN MÁS, AMI CSAK AZ ESZEMBE JUTHAT...

 A fenti idézet, amit kiírtam, Steven Tyler-től származik, aki nem más, mint az Aerosmith énekese, frontembere. Egy nagy zseninek tartom őt, legalábbis sokra tartom azt, hogy kiírja magából, amit csak gondol és nem mellesleg a rímekkel is tud bánni. Ezért is szeretem őt annyira, hogy tőle idézzek. Most olvasom már rég óta az életrajzi könyvét, a Nem zavar a zaj a fejemben?-t. Olyan dolgokat fogalmazott meg benne, amit még én sem gondoltam végig, de mikor elolvastam elképedtem attól, hogy milyen is valójában. Szóval, azt hiszem méltán hívhatnám őt a példaképemnek is, az egyszer már biztos. Amit veletek megosztottam, azzal teljesen egyet tudok érteni. Mintha csak az életcélom fogalmazta volna meg, de hát még ki tudja. Később lehet változni fog az ízlésem, bár ezt nem igen hiszem. És hát, ki nem értene egyet azzal, hogy az élet rövid? Vagy azzal, hogy ki kell élvezni minden kis örömét, amit nyújt vagy amit nyújtani tud?
 Töröm a fejem, hogy még mit írhatnék ide, mivel tehetném érdekesebbé ezt a lapot, de most nem jut semmi érdemleges sem a fejembe. Mit írhatnék? Mit kéne írnom? Ezt inkább mondjátok majd meg nekem azon a bal oldali kis piroskás csevegőben. :) 

Ha menifesztálod a fényt, az emberek félelmeinek, kétségeinek és bizonytalanságainak céltábálájává fogsz válni. De ha elbírsz ezzel, kisfiam, akkor lehet saját Kék Hadsereged.

(INSTANT) KÁVÉ

 Azt tudni kell rólam, hogy nagyon szeretem a koffeint. Ha tehetem napi szinten akár több litert is magamba tudnék dönteni még annak ellenére is, hogy 1) káros az egészségre, 2) itthon folyton azt emlegetik, hogy amennyit iszok, már nem normális 3) a szívemre is káros hatású lehet (amit megjegyzem, megint itthon szoktak emlegetni nekem). 
 De hogyan is tudnék leszokni róla? Ez az én káros szenvedélyem, amolyan kávé függőség nálam. Ha fáradt vagyok kissé feldob, ha nem lennék annyira önkívületi állapotban, akkor is iszok. Mindig találok valami indokot arra, hogy megigyam a napi xy mennyiségű kávémat. És tudjátok mit? A kacsába is (látjátok, tanulok én is valamit :D - Rising Star majdnem káros hatásai:3 ), ha ez valakinek nem tetszik, nem érdekel. Vagyok annyira önfejű, hogy az ilyen és ehhez hasonló érveket meg ne halljam. 
 Tudjátok mikor a legrosszabb a kávé? Ha egy munkahelyen vagy egy suliban - és most legyen szó általános vagy középsuliról - odaslisszoltok a kávégép elé és bedobtok 100 valamennyi forintot, hogy egy íztelen kávét megvegyetek, amiben a cukor vagy lemegy az aljára és nem kaptok hozzá kis műanyag valamit, amivel megkeverhetnétek, vagy benyeli a pénzeteket és a legrosszabb esetben is vagy nem működik vagy csak kifogyott belőle a tej vagy a kávé. Én már számtalanszor vettem kávét a középsulis autómatából, amit meg kell mondjak, ihatatlan volt. A tanácsom a következő: ha nem akarjátok, hogy a rossz minőségű kávé kihozzon a sodrotokból vagy hogy egyáltalán megfertőzzön valami féle betegséggel, akkor messziről kerüljétek el azokat, mert nem tudni, melyik ad ki jobb minőségűt magából!