|
Az élet? Nem más, mint egy hosszú, végtelennek tűnő poros országút. Hogy mi a dolgunk? Végig menni rajta, még akkor is, ha időnként rögös, ha időnként nehézkes. Vannak sorsdöntő elágazások, amiknél meg-megállva eldönthetjük, hogy tovább akarunk-e menni, vagy inkább csak haladunk egyenesen tovább. Időnként, amint haladsz, vissza-visszanézel, mert az emlékek húznak, de tudod, hogy annak az útnak is megvolt a maga ideje, és hogy az újra voksoltál. Ilyenkor erősnek kell lenned és tovább menned, bíznod és várnod, hogy ez az út jobb lesz, szebb lesz, reményteljesebb. Úgy válaszd meg útjaidat, hogy ne felejtsd el, egyszer vége van minden útnak és elérsz egy zsákutcához. De addig, keresd meg a legjobb utakat és járd be azt, amelyiket igazán a tiednek érzed...
| |
|
|
|
Egy kis előjáték... ...Csak mert rövid az élet!
Ajánlott számok: (lehet, nem mostanában írták őket, de akkor is...)
1. Everly Brothers - I wonder If I care as much
2. Johnny Horton - Battle of New Orleans
3. Johnny Horton - All for the love of a girl
4. Linda Ronstadt - When Will I Be Loved
"Ha kalapács vagy, mindent szögnek látsz.
Ha énekes, minden dalnak tűnik számodra."
(Egy kis részlet a Nem zavar a zaj a fejemben? c. könyvből, amit Steven Tyler (Aerosmith) és David Dalton alkotott meg a rajongók számára.)
Sziasztok kedveskéim! A nevem Kheyra és arról szeretnék nektek mesélni, hogy miféle okosságokat tudok megosztani a nagyérdeművel, ha olyan kedvem van. Ilyen okosságom is például, hogy az élet rövid. Élvezd ki a pillanat varázsát, mert az hamar tovaszáll! Ezt persze rajtam kívül sok okos ember megfogalmazta és nem szeretnék példákkal előállni, de mégis fogok. Steven Tyler is beszélt eről (lásd: az előbb említett könyv, aminek a bolti ára 4000 Ft, de én 2000 Ft-al megúsztam a karácsony miatt). Ha nem ismernétek ő az a férfi, aki az Aerosmith énekese - és valamit nagyon jól csinál annak ellenére, hogy mára már több, mint 60 éves.
Unjátok ezt a sok szövegelést? Hát, nem mondom, hogy meg tudom érteni, mert hát ennek az egész blognak az a célja, hogy minden olyan dolgot tároljon, amiről én azt gondolom, érdemes lenne fent lennie. Tehát ez egy ilyen bemutatkozó,személyes blog féle, amire azt írok, ami éppen az eszembe jut. Ha kicsit túl sok információt osztanék meg abból a katyvaszból, ami a fejemben megy, akkor sem fogok bocsánatot kérni. Ja igen... lenne itt mégvalami! Hogy mi? A blogon előfordulhat, hogy káromkodok szóval, csak saját felelősségre olvasd el a tartalmakat!
Az élet rövid. Rúgd fel a szabályokat, bocsáss meg gyorsan, csókolj lassan, szeress igazán, nevess féktelenül, és sose sajnálj olyat megtenni, ami megmosolyogtat. Életünk értékét nem mérlegen mérik, és a vágyaknak sincs slágerlistája...
Mondta ezt egy igen okos és igen őrült személy, akit már egyszer megneveztem eme bejegyzésemben. Remélem, nem gond, ha folyton vele jövök ugyanis most olvasom a könyvét, amit nagyon meglepő módon már említettem. Azt kell, hogy mondjam, eddig is bennem volt egy efféle életérzés. Eddig is próbáltam úgy élni, ahogy nekem jó, ahogy én akarom. Az évek folyamán annyira önállósultam, hogy anyám már nem is igen lepődik meg semmin sem velem kapcsolatban, de térjünk vissza az idézetre. Eddig még sosem fogalmaztam meg igazán azt az életérzést, amivel élek, de most, hogy elolvastam ezt a mondatot és elolvasom újra meg újra, egyre inkább hiszem azt, hogy ennek a mondatnak nagy jelentősége van számomra és most lehet, hogy hülyeségeket írok, de hát nagyon elkapott a hév. Leegyszerűsítve ez az egyik legemlékezetesebb, legigazabb 3 mondat, aminek próbálok ezentúl megfelelni. Hogy mért? Mert úgy gondolom, hogy igaza van S.T.-nek!
És ha most egy kicsit őrültnek tűnök, az biztos azért van, mert az is vagyok! Nem lőttetek mellé.
Mi a helyzet velem? Most biztos azt kérdezitek magatoktól, hogy hol van a szöveg a napomról. Hogy hol van a bemutatkozó rész. Hogy mért nem találtam ki egy külön menüt, amiben összegyűjtöm magamról az infókat. Ez igen egyszerű. Van erre egy elméletem: ha valaki többet szeretne tudni rólam, akkor olvassa el a napi beszámolóimat még akkor is, ha túl hosszúra sikeredtek. Nem hinném, hogy egy külön menüből meg lehetne ismerni egy embert. Attól még, hogy kiírjuk magunkból az egész életünket még egészen biztos, hogy később változni is fog a véleményünk erről-arról szóval ezt hülyeségnek tartom. Ha meg szeretne valaki ismerni, ne olyan haszontalan infókat tudjon, amiknek semmi értelme. Olvassa a bejegyzéseket és ismerjen meg úgy!
Lássuk csak, mit is szeretnék magamról mondani így befejezésképpen... Az életem nem mindig sikerül úgy, ahogy szeretném. Nincs sem egy szerető apám sem pedig iPhone-om. Szerető apám azért nem létezik, mert a szüleim elváltak és jó ha havonta látom egyszer, akkor is csak azért, hogy megkapjam azt a pénzt, amit megígért még évekkel ezelőtt. iPhone-om azért nincs, mert nem vagyok ráhangolódva rá. Nekem elég az LG G2 mini-m is, amit piszkosul imádok még akkor is, ha ráférne egy kis javíttatás. Összességében ennyit szeretnék most elmondani, ha valami még az eszembe jutna, azt feltétlen megosztom veletek!
Sok-sok puszi és ölelés... szercsi, lávcsi stb...
Kheyra.
| |
|
|