Kötelező számok, amit már muszáj meghallgatnotok:
1. Guns N' Roses - Sweet Child O' Mine
2. Guns N' Roses - November Rain
3. Bon Jovi - It's My Life
4. Bon Jovi . Livin' On A Prayer

 Drágaságaim! Mai napon egy újabb bejegyzéssel gyarapítom a blogot. Ez a cikk a zenéről és rólam fog szólni. Nos, akkor bele is kezdenék hosszú és fárasztó mondandómba. :)
 Mindennek az elején a tánc és a zenesuli áll. Már egész kiskoromban elkezdtem táncolni, ami között volt néptánc, roki (nem tudom hogy írják) és mindenféle - de tényleg. Összesen 7-8 évet táncoltam de úgy, hogy két helyen is: egy sulis és egy külön csoport. Ezzel kezdődött minden. Aztán jött a zenesuli - azt nem szertném elárulni, hogy min tanutlam játszani. Ott megtanultam az oktávokat, megtanultam a ritmusokat és ami a zenében benne van, a legtöbb dolgot az adott hangszerről. Ez olyan 4-5 évig tartott és az alatt egészen belejöttem, de aztán elegem lett a sok délutáni elfoglaltságból és kiléptem a zenesuliból is. 
 Kicsit idősebben, mikor már azt hiszem középiskola 9. osztályába jártam már, volt egy tehetségkutató, a Csillag születik, ha jól emlékszem, ahol Talán Atilla a Sweet Child O' Mine-t énekelte a jelentkezésekor. Nagyon tetszett az adott nóta és rákerestem. Nem kellett hozzá sok idő és rászoktam a GNR-re. Ez volt az igazi első találkozásom a bandával és a rock-al, mint stílus. Eddig is hallgattam Bon Jovi-t, mert a családomban megvolt az a vonás, hogy szeresse őket és hát ezáltal (és egy film segítségével is) már 7-8. osztályban is hallgattam az It's My Life dalukat, de igazán csak a GNR tudott rávenni, hogy fejest ugorjak ebbe az indulatokkal teli világba.
 Szóval számomra a zene sokat számít. Ha nem hallgatok semmit egy nap, a kedvem is rosszabb lesz. Nem tudom, mért van ez. Talán a zenei múltammal vagy mással lehet összefüggésbe hozni. Most hogy így belegondolok, megeshet, hogy zenefüggő vagyok. Lehet, hogy a zene nekem a drog, az alkohol és a füves cigi is egyben. Lehet, hogy a zene megrészegít és nem enged. Lehet, hogyha nem találkoztam volna vele, akkor az életben csak egy magányos és visszahúzódó, félénk lány lennék - úgy viszont, hogy volt pár találkánk már bátran kijelenthetem, hogy nagyban hozzájárult a személyiségem megváltozásához.
 Nem tudod hogyan legyél nagyszájú? Vegyél példát rólam! Amit gondolok, azt kimondom és hűséges vagyok a barátaimhoz. Néha sokat jártatom a számat - még akkor is amikor nem kéne. Néha magam alatt aprítom a fát, de hát csa egyszer élünk! Élvezzük már az életet basszus! Éljünk a mának és soha ne bánjunk meg semmit! Legyünk szabadok és hozzuk ki magunkból a maximumot! Próbáljunk jobbak leni az olyanoktól, akiket utálunk! És ne a külsőségek alapján ítélkezzünk, mert lehet, hogy a külső szépség alatt valaki egy több száz éves, megöregedett, vén és rusnya boszorkány, aki az alkalomra várva ki akarja kaparni a szemedet! Szóval, Carpe diem!

Örültem nektek nagyon! ;) Minden jót,
Kheyra.